Site icon Business Box

Kerti medence karbantartása

Ekkora kánikulában – legalábbis ha nem tehetjük meg, hogy az egész nyarat egy vízparti üdülőhelyen töltjük, márpedig jó eséllyel nem – óriási áldás egy kerti medence: reggel vagy este, vagy épp a legforróbb déli kánikulában egy csobbanás máris elviselhetőbbé teszi a napot, a gyerekek meg aztán főleg imádnak pancsolni benne. Csak ne kéne a medence tisztításával annyit vesződni – mondják sokan. Pedig ha rendszeresen és szakszerűen végezzük, nem is olyan nagy ördöngösség.

A szűrőberendezés

A legegyszerűbb medencék szűrőberendezése többnyire egy filterrel ellátott vízforgatóból áll, ami igen kis mennyiségű vizet tud csak megforgatni, ráadásul a vízfelszínről sem gyűjti össze a szennyeződést. A legjobb hatékonyság érdekében mindenképpen érdemes beállítani a vízforgatót egy időzítőkapcsolóval úgy, hogy naponta többször másfél órát menjen. Ezzel együtt természetesen rendszeresen gondozni, tisztítani is kell a vizet, különben elszaporodnak benne a baktériumok, algák és tele lesz mindenféle szeméttel, nagyobb méretű szennyeződéssel.

A medence tisztítás alapvetően kétféle típusú műveletből áll:

  1. mechanikus tisztítás – a látható, nagyobb szennyeződések eltávolítására,
  2. kémiai tisztítás – vegyszerekkel, hogy a medence bakteriológiailag is tiszta legyen.

Mechanikus medence tisztítás

A nagyobb szennyeződések – falevél, rovarok, szél által behordott szemét stb. – többnyire vagy a víz felszínén lebegnek, vagy lemerülnek a medence fenekére. Mindkét féle szeméttől meg kell tisztítani a medencét, továbbá ki kell tisztogatni a medence különböző szűrőberendezéseit.

Kémiai medence tisztítás

A megfelelő vízminőséghez négyféle vegyszerezés szükséges:

  1. PH-szabályozás: vegyszerrel, az ember számára egészséges pH-szint miatt, illetve hogy a vegyszerek hatásfoka megfelelő legyen. A megfelelő pH 7,2-7,6 közötti, a teszten az indikátor víz narancssárga színűvé válik. Mindig először a PH értéket állítjuk be, és ehhez állítjuk a klórtartalmat. A pH-szintet elég heti két alkalommal beállítani, a vízforgató közben működjön, míg fel nem oldódik az összes vegyszer.
  2. Fertőtlenítés: a vízben lévő mikroorganizmusok elpusztítására (a fertőzések megelőzésére), jellemzően klórral. A feltöltést kivéve lassan oldódó klórtablettát kell használni, és 0,3 -0,6 mg/l szabad aktív klórtartalmat kell fenntartani. Fontos, hogy a klórszint optimális legyen: a sok klór nem tesz jót az emberi szervezetnek, a kevés pedig fertőzésveszéllyel jár. Ajánlott a klór adagolását reggel és este elvégezni, és feltétlenül a vízforgató rendszer működése közben.
  3. Algamentesítés: az algák megtelepedésének megelőzésére, habzó, habzás nélküli vagy kombi termékekkel. Nem jelennek meg az algák megfelelő klórszint esetén, amihez hetente algaképződést gátló folyadékot kell juttatni a vízbe.
  4. Pelyhesítés: az apró szennyeződések kiszűrését hivatott elősegíteni azáltal, hogy a szennyeződésekhez tapadva megnöveli azok térfogatát, így azok már fennakadnak a szűrőkben. A víz fátyolossá válása jelzi, hogy ideje a pelyhesítőszert adagolni. Létezik belőle folyadék, tabletta és granulátum is. Itt is fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő pH-értékre, mert a nem jól beállított pH rontja a pelyhesítőszer hatékonyságát.

Ezeket a vegyszereket adagolhatjuk kézzel vagy automata, félautomata adagolóval. Kézi adagolás esetén eleinte érdemes 1-2 naponta ellenőrizni a víz minőségét teszterrel, és ennek alapján kialakítható az ideális vegyszerezési sűrűség. Semmiképpen ne hanyagoljuk el a medencét, mert nemcsak látványra visszataszító, de az egészségre is káros következményei lehetnek a gondozatlan kerti medencének.