Ekkora kánikulában – legalábbis ha nem tehetjük meg, hogy az egész nyarat egy vízparti üdülőhelyen töltjük, márpedig jó eséllyel nem – óriási áldás egy kerti medence: reggel vagy este, vagy épp a legforróbb déli kánikulában egy csobbanás máris elviselhetőbbé teszi a napot, a gyerekek meg aztán főleg imádnak pancsolni benne. Csak ne kéne a medence tisztításával annyit vesződni – mondják sokan. Pedig ha rendszeresen és szakszerűen végezzük, nem is olyan nagy ördöngösség.
A szűrőberendezés
A legegyszerűbb medencék szűrőberendezése többnyire egy filterrel ellátott vízforgatóból áll, ami igen kis mennyiségű vizet tud csak megforgatni, ráadásul a vízfelszínről sem gyűjti össze a szennyeződést. A legjobb hatékonyság érdekében mindenképpen érdemes beállítani a vízforgatót egy időzítőkapcsolóval úgy, hogy naponta többször másfél órát menjen. Ezzel együtt természetesen rendszeresen gondozni, tisztítani is kell a vizet, különben elszaporodnak benne a baktériumok, algák és tele lesz mindenféle szeméttel, nagyobb méretű szennyeződéssel.
A medence tisztítás alapvetően kétféle típusú műveletből áll:
- mechanikus tisztítás – a látható, nagyobb szennyeződések eltávolítására,
- kémiai tisztítás – vegyszerekkel, hogy a medence bakteriológiailag is tiszta legyen.
Mechanikus medence tisztítás
A nagyobb szennyeződések – falevél, rovarok, szél által behordott szemét stb. – többnyire vagy a víz felszínén lebegnek, vagy lemerülnek a medence fenekére. Mindkét féle szeméttől meg kell tisztítani a medencét, továbbá ki kell tisztogatni a medence különböző szűrőberendezéseit.
- A lebegő szemetet legegyszerűbb egy víztisztító hálóval összegyűjteni, lehetőleg legalább naponta egyszer.
- A fenéken összegyűlő szennyeződések közül legelőször a nagyobb ágakat, kavicsokat, tárgyakat el kell távolítani teleszkópos nyélre erősített fenékhálóval, mert ezek az egyéb tisztító berendezéseket tönkretehetik.
- Az egyéb szennyeződést ezután víz alatti porszívóval távolíthatjuk el. Ebből nagyon sokféle létezik, a legegyszerűbb a szivattyúra, kertislagra csatlakoztatható speciális porszívófej, de vannak már medencetisztító robotok is, amelyek megkímélnek minket az amúgy nem túl kényelmes munkától. Ezeknek azonban az áruk is elég borsos, de ha szeretnénk kényelmesen elérni, hogy hosszú élettartamú, egészséges vizű medencénk legyen, érdemes rá beruházni (és mondjuk biztos, ami biztos alapon kötni rá kiterjesztett garanciát vagy baleseti garanciát).
- A szkimmerben – melynek feladata a vízen úszó nagyobb szennyeződések „lefölözése” – lévő szűrő tisztítása hetente ajánlott, mert a benne felgyülemlő szennyeződések akadályozzák a víz átfolyását.
- A medence karbantartás egyik legfontosabb teendője a szűrőrendszer tisztítása: belógatós rendszernél ezt legalább hetente végezzük el, ha homokszűrő tartályt használunk, ajánlatos a visszamosatást 1-2 hetente megcsinálni, hogy a szűrőhomokon összegyűlt baktériumokat és egyéb szennyeződéseket eltávolítsuk. A homoktartály előtti úgynevezett előszűrőt elegendő havonta tisztítani.
- A szivattyú szűrőkosarának tisztítását időnként szintén el kell végezni – szigorúan áramtalanított, kikapcsolt állapotban!
- A tisztításhoz kapcsolódóan a megelőzést is érdemes megemlíteni: használjunk medencetakarót, melyből az egyszerű szolárfóliától a redőnyös megoldásokig sokféle árfekvésű kínálat létezik. A letakart medencét ne felejtsük szellőztetni, ha pedig hosszabb időre elutazunk, mindenképpen működtessük a szokásos kapacitással a vízforgatót.
Kémiai medence tisztítás
A megfelelő vízminőséghez négyféle vegyszerezés szükséges:
- PH-szabályozás: vegyszerrel, az ember számára egészséges pH-szint miatt, illetve hogy a vegyszerek hatásfoka megfelelő legyen. A megfelelő pH 7,2-7,6 közötti, a teszten az indikátor víz narancssárga színűvé válik. Mindig először a PH értéket állítjuk be, és ehhez állítjuk a klórtartalmat. A pH-szintet elég heti két alkalommal beállítani, a vízforgató közben működjön, míg fel nem oldódik az összes vegyszer.
- Fertőtlenítés: a vízben lévő mikroorganizmusok elpusztítására (a fertőzések megelőzésére), jellemzően klórral. A feltöltést kivéve lassan oldódó klórtablettát kell használni, és 0,3 -0,6 mg/l szabad aktív klórtartalmat kell fenntartani. Fontos, hogy a klórszint optimális legyen: a sok klór nem tesz jót az emberi szervezetnek, a kevés pedig fertőzésveszéllyel jár. Ajánlott a klór adagolását reggel és este elvégezni, és feltétlenül a vízforgató rendszer működése közben.
- Algamentesítés: az algák megtelepedésének megelőzésére, habzó, habzás nélküli vagy kombi termékekkel. Nem jelennek meg az algák megfelelő klórszint esetén, amihez hetente algaképződést gátló folyadékot kell juttatni a vízbe.
- Pelyhesítés: az apró szennyeződések kiszűrését hivatott elősegíteni azáltal, hogy a szennyeződésekhez tapadva megnöveli azok térfogatát, így azok már fennakadnak a szűrőkben. A víz fátyolossá válása jelzi, hogy ideje a pelyhesítőszert adagolni. Létezik belőle folyadék, tabletta és granulátum is. Itt is fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő pH-értékre, mert a nem jól beállított pH rontja a pelyhesítőszer hatékonyságát.
Ezeket a vegyszereket adagolhatjuk kézzel vagy automata, félautomata adagolóval. Kézi adagolás esetén eleinte érdemes 1-2 naponta ellenőrizni a víz minőségét teszterrel, és ennek alapján kialakítható az ideális vegyszerezési sűrűség. Semmiképpen ne hanyagoljuk el a medencét, mert nemcsak látványra visszataszító, de az egészségre is káros következményei lehetnek a gondozatlan kerti medencének.