Mióta körülbelül 35 éve Magyarországot is elérte a komputerláz, egyre több ember számára lett alapértelmezett életforma a digitális lét. Olyannyira átszőtte életünket, hogy még a szociológiába is beszűrődött a fogalom, hiszen nem véletlenül nevezünk egyes generációkat digitális bennszülötteknek. Még mindig vannak olyan emberek, akiknek csak játékot és szórakozást jelent a digitális világ, de nem hunyhatunk szemet a tény felett: társadalmunkban minden adat. Az adatok jelentős része bizalmas/személyes, melynek tárolására, megosztására és védelmére jelenleg a legalkalmasabb platformot a felhőszolgáltatások biztosítják.
Hogyan működnek a felhőszolgáltatások?
Röviden: a felhőszolgáltatást egy olyan hálózat vezérli, ami egy virtuális környezetben -ezt nevezzük felhőnek-, működik a helyi eszközök, például a számítógépek tárhelye helyett. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezentúl nem kell kiterjesztett garancia vagy baleseti garancia szerződést kötni a laptopra, okostelefonra.
- Bár az adat nem a készüléken van eltárolva, attól az még kezelőfelületként és fizikai portálként működik.
- Ha megsérül, és nincs a közelben másik szinkronizált eszközünk, nem fogjuk elérni a felhőben tárolt adatainkat.
Milyen felhőszolgáltatások érhetők el jelenleg a piacon?
Bár legtöbben adattárolásra, fájlmegosztásra használjuk a felhőszolgáltatást, ennél lényegesen nagyobb a piaci kínálat. A felhőszolgáltatások hat, egymástól eltérő, de összefüggő területen teszik hatékonyabbá, kényelmesebbé az életet.
Software-as-a-Service (SaaS)
Valószínűleg a felhőszolgáltatások legismertebb szegmense. Lényegében a SaaS-termékek online továbbítják az adatokat, amelyek bármely eszköz böngészőjéből hozzáférhetők. Az egyszerű használat, az előzetes, előfizetésen alapuló árképzés és az alacsonyabb költségek miatt a SaaS az üzleti és technológiai ágazat egyik legvonzóbb szektora.
A közelmúltban vált szélesebb körben ismertté például a Zoom felhőalapú szoftverplatform, amit audio- és videokonferenciákhoz fejlesztettek:
- A Zoom-on nemcsak élőzni lehet,
- de el is menti az online értekezleteket a felhőbe,
- hogy a felhasználók bármikor és bárhol hozzáférhessenek.
Infrastructure-as-a-Service (IaaS)
Az IaaS virtualizált számítástechnikai infrastruktúrát nyújt, amely teljes egészében az interneten keresztül kezelhető. Az IaaS-t általában alkalmazásfejlesztés tesztkörnyezetként, website hostként, sőt, adatelemző platformként használják. Népszerűsége a zökkenőmentes üzletmenet és projektmenedzsment optimalizálásnak is köszönhető.
Ezen a területen az egyik piacvezető a DigitalOcean, melynek IaaS platformja például az új termékek bevezetésében, kezelésében támogatja a projektmenedzsmentet:
- Az IaaS platform alatt a felhasználók több virtuális gépet is létrehozhatnak másodpercek alatt,
- ezek a virtuális környezetek az adattárolási igény és a bejövő forgalom alapján méretezhetők, bővíthetők.
Platform-as-a-Service (PaaS)
A platformkezelő felhőalapú számítási modellek fejlesztőkészleteket, alkalmazáskezelési jogosultságokat és adatbázis-eszközöket biztosítanak a felhasználók számára. Alapértelmezett helyzetben a virtuális erőforrásokat kiépíteni, telepíteni, elindítani, felügyelni kell. A tárhely, az adatbázis-biztonság és az adattárolás kiszervezésével viszont a vállalatok jelentős erőforrást takarítanak meg pusztán azzal, hogy letehetik a hosszú távú beruházás terhét, nem is beszélve a fenntartás energiaköltségeiről.
A PaaS felhőszolgáltatások közül talán a legismertebb az Amazon Web Services:
- Az AWS Lambda lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy bármilyen alkalmazás vagy háttérszolgáltatás kódját futtassák szerverek kiépítése vagy kezelése nélkül.
- A felosztó-kirovó modell folyamatosan skálázódik az üzleti vállalkozásokkal együtt, hogy az adattárolás és- használat valós idejű változásaihoz igazodjon.
Fájlmegosztás és adattárolás
Előnye, hogy magánszemélyek és vállalkozások a saját számítógépes rendszerüktől független adatközpontba szervezhetik ki az adattárolást és megosztást. Ezek a felosztó-kirovó modellek az aktuális igények alapján biztosítják például a hozzáférések beállításait, de tökéletesen ellátják a biztonsági mentés és rendszer-visszaállítás (backup) funkcióját is.
Ilyen ismert fájlmegosztó és adattároló felhőszolgáltatások például:
- OneDrive,
- Google Drive,
- DropBox.
Big Data Analytics
Egyetlen kíváncsiságtól fűtött kattintásból legalább 150 adatot képes generálni az internet. Ennek köszönhetően találkozunk a minket érdeklő témákkal a közösségi oldalakon, vagy egy-egy cikk olvasása közben olyan hirdetésekkel, melyeket a keresési előzményeink alapján kalkulálva sodort az utunkba a kereső. Az adatok tárolásához, elemzéséhez hatalmas tárhelyre van szükség, sokan fordulnak tehát a felhőszolgáltatások nyújtotta kapacitáshoz és biztonsághoz.
Ilyen szolgáltatást nyújt például a Civis Analytic:
- A cég egyedi fogyasztói elemző szoftvert tervez prediktív algoritmusok és több tudományterület ( szociológia, pszichológia, keresőoptimalizálás) eredményeinek felhasználásával azoknak a vállalatoknak, akik az ügyfeleik vásárlói szokásaiba mélyebb betekintést kívánnak.
Adatvezérlés és kiberbiztonság
Az adattárolás és fájlmegosztás, az Iaas, Paas, SaaS csupán a felhőszolgáltatás egy-egy aspektusa, de egyik sem valósítható meg kiberbiztonság nélkül.
A felhőalapú szolgáltatást biztosító cégek megpróbálják felülmúlni és megelőzni a hackereket, ami azt jelenti, hogy egyre fejlettebb módszerekre van szükségük a bizalmas adatok védelmére.
E területen az egyik piacvezető a Forcepoint:
- Olyan kiberbiztonsági eszközöket integrál például SaaS rendszerekbe, amelyek a biztonsági végpontok sebezhetőségét is csökkentik.
- Így a kiberbűnözők kisebb eséllyel férnek hozzá a felhőben tárolt adatokhoz.
- Nemcsak privát hálózaton, de nyilvános felhőszolgáltatásokban is biztonságosan futtathatók a Forcepoint szoftverek.
Van-e hátránya a felhőszolgáltatások igénybevételének?
Nyilván. De széles körben elterjedt és egyre növekvő használátából ítélve számtalan előnye felülmúlja ezeket. Azt az előnyt például, hogy rugalmasabb és hatékonyabb, mint a helyi eszközön történő adattárolás, minden Netflix előfizető megérezhette, mióta a streaming szolgáltató 2016-ban átállt felhőalapú adattárolásra. Napjainkra sokkal több tartalmat képes valós időben közvetíteni, mint korábban, ami különösen a felhasználói csúcsaktivitás, például a sikersorozatok újabb epizódjainak élesedésekor kíméli az egyszeri nézőt a bosszúságoktól.