A digitális oktatás jövője
A pandémia egyik legnagyobb tanulsága, hogy a rendelkezésünkre álló digitális technológiát mindeddig nem használtuk ki teljes kapacitásán. Hogy kényelemből, vagy a régi szokásokhoz való ragaszkodásból-e, az valójában mellékes. A tény, hogy alig két hét leforgása alatt nemcsak a munkahelyek, de az iskolák is átálltak a digitális metódusra, ami a hagyományos oktatás felülbírálását vonja maga után. Mindenképpen át kell tehát gondolnunk azt, hogy teljes mértékben vissza kell-e térnünk a járvány után a régi rendszerhez, vagy a tapasztaltak alapján kiépíthetünk egy hibrid rendszert, amely legalább részben digitális.
Digitális oktatástechnológia a koronavírus árnyékában
Már a pandémia előtt is nagy volt az érdeklődés és a hajlandóság a digitális átállásra az oktatási intézményekben.
Mégis, annak ellenére, hogy a globális edukációtechnológiai beruházások:
- beleértve a nyelvi alkalmazásokat,
- virtuális oktatási platformokat,
- videókonferencia eszközöket,
- online/letölthető oktatószoftvereket
jelenleg kis híján húszmilliárd dolláros üzletet jelentenek, nem volt olyan kényszerítő körülmény, ami felgyorsítaná a folyamatokat. Valahol belekényelmesedtünk abba, hogy a malmok a maguk tempójában őrölnek, amit illik/szokás kivárni.
Messze nem a legtöbb otthonban van alkalmas információ-technológiai infrastruktúra a digitális oktatásban való részvétel biztosításához, ugyanakkor még mindig ez a legelérhetőbb útja annak, hogy az osztálytermekből kiszorult, több mint 1,2 milliárd gyermek számára biztosítsuk a tanuláshoz való jogot. A digitális eszközök a frontvonalba kerültek, ami megteremtette a hosszú távú vásárlói gondoskodás kontextusát azok számára is, akik eddig távolságtartással kezelték a jótállás kérdését. Hiszen, Murphy sosem alszik, mikor máskor érné egy véletlen baleset a tabletet, laptopot, mobiltelefont, ha nem akkor, amikor a lehető legnagyobb szükség van ép és hozzáférhető digitális eszközökre.
Digitális tanulás otthon
A közoktatás drasztikus lépéseket kényszerült tenni annak érdekében, hogy az otthon maradt gyerekek ne csak hozzáférjenek a tananyagokhoz, de egy kétoldali kommunikációra alkalmas közegben legyenek képesek érdemben is részt venni az oktatásban. Értelemszerűen adódik a kérdés, megérte-e a befektetett idő, pénz és energia a családoknak, kormányoknak?
Az oktatás érdekében létrehozott digitális platformokon végzett kutatások azt mutatják, hogy:
- az online tanulás kevesebb időt igényel a hagyományosnál,
- jobban támogatja az információk átvételét és megőrzését,
- a gyerekek annak ellenére, hogy hiányolják a társaikat, pozitívan fogadják magát az online oktatást,
- az otthon maradt nebulók hatékonyabban sajátítják el a tananyagot, és időben leadják a kidolgozott témákat,
- és nem utolsó sorban kiemelkedő a fegyelmezéssel töltött idő csökkenése.
Valóban hatékonyabb az online tanulás?
A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a tanulók átlagosan 25–60% -kal több anyagot vesznek át online tanulás közben, ez a hagyományos, osztálytermi oktatásban csak 8–10%.
Ennek oka több összetevőből áll:
- az otthon, digitális formában, egyedül tanuló gyerekek a saját tempójukban haladhatnak a tananyaggal,
- függetlenül az osztálytársaiktól és a pedagógustól,
- nincs lehetőségük a verbális/nonverbális interakciókra, magyarul: nem dumálnak bele az órába, így a fegyelmezésre sincs szükség,
- szükség/igény szerint visszatérhetnek a tananyag bármelyik eleméhez, amit annyiszor ismételnek át, ahányszor akarnak,
- ez a metódus ahelyett, hogy lassítaná a tananyag elsajátítását, épp ellenkezőleg, felgyorsítja azt,
- a gyerekek át is ugorhatnak részeket, amiket aktuálisan nem értenek, vagy úgy érzik, hogy túl sok időbe kerülne az értelmezésük, és ezekhez a részekhez később visszatérnek,
- megtanulnak struktúrában gondolkodni, feltérképezik a saját igényeiket és kialakítják saját tanulási szokásaikat.
A lényeg, hogy individuális metódusban zajlik a tanulás, ami pszichésen és mentálisan is tehermentesíti a gyerekeket, ezért a tanulásról lekerül az a bélyeg, amit évszázadok óta magán hordoz.
Már nem muszáj, nem külső kényszer, hanem egy belső értékrendszer alapján kialakított rendszerré válik, amit a gyermek saját maga alakít.
Nincs iskolatáska!
Sok szülő üdvözli az online tanulást annak ellenére, hogy plusz terhet ró rájuk a gyerek, gyerekek digitális tanulásának koordinálása, az eszközök biztosítása. Hiszen, az egyik legfontosabb pozitívuma az önálló, otthoni, digitális tanulásnak az, hogy nem kell óriási táskákat cipelni a gyerekeknek akár egy másik városba. (Lásd például a vidékről ingázó tanulók helyzetét.)
Az otthon tanuló gyerekek immár szívesebben mozdulnak ki a kertbe, vagy a játszótérre, mint azelőtt. Ennek oka valószínűleg az, hogy mindeddig a digitális tér egyfajta menekülési útvonalat jelentett a számukra, most azonban, hogy részben munkaterületté vált, a szabadidő eltöltésének és a közösségek újraépítésének, megerősítésének újból a személyes, nem virtuális kapcsolatok lettek a sarokkövei.