Képlejátszás régen és most

Ma, amikor már az okostelefonunk is képes lejátszani egy CGI filmet, hajlamosak vagyunk elfelejteni azt a hatalmas technológiai fejlődést, ami ezt lehetővé teszi. Ha pedig még jobban belegondolunk, rájövünk arra, hogy ha mindez a fejlődés csupán a képet, mint vizuális információt érintené, még mindig némafilmeket néznénk. Következő cikkünkben felidézzük a képlejátszás történelemének nagyobb mérföldköveit.

1878-1934 – A képlejátszás első mérföldkövei

Bár sokan a Lumière testvérek kameráját (1985) tekintik a mozgókép-történelem legfontosabb pontjának, nem mehetünk el szó nélkül Eadweard J. Muybridge – A mozgó ló tanulmánya mellett, melyet a holland származású fényképész 1878-ban rögzített egy többkamerás rendszerrel. A zoopraxiszkópot Thomas A. Edison fejlesztette tovább, ebből született a kinetoszkóp 1891-ben.

1912-ben a mozgóképkamera debütál a filmiparban, négy év múlva pedig már színesben élvezhetik a moziba járók a némafilmeket. Az 1920-as években megjelenik a hangosfilm, véget ér Hollywood első aranykora, Philo Fansworth-nek köszönhetően pedig a televízió elindul máig tartó diadalútján.

Kamerák és formátumok csatái

 

• 1965 – a Super 8 formátum

 

• • • Az Eastman Kodak megújítja a 8 mm-es film formátumát a Super 8 kamera létrehozásával. A korábbi 15 mm-es film formátumokkal ellentétben a Super 8 patront használ, így elérhetővé teszi a filmkészítést az amatőrök számára is.

 

• 1976 – a Betamax / VHS háború

 

• • • A JVC elindítja az otthoni videólejátszó és rögzítő rendszert (VHS) és a Vidstar videomagnót Japánban. A vállalatnak azonnal versenytársa akad, a Sony Betamax rendszere. 1987-re a VHS lesz a piacvezető.

 

• 1981 – videokamerák megjelennek a piacon

 

• • A JVC és a Sony bemutatja videokameráit a Consumer Electronics Showcase-en (CES). Két évvel később megjelenik a Sony BMC100, ami a világ első hordozható, kombinált felvevője és kamerája.

A digitális képlejátszás

Az első digitális videó (1984) a Nemzetközi Távközlési Unió nevéhez fűződik. Négy évvel később kifejlesztik a H.261-et, az első, széles körben használt digitális videójel-tömörítési szabványt.

 

• 1991 – az MPEG-1 éve

 

• • • A Motion Picture Experts Group kifejleszti az MPEG-1-et a VHS és a kompakt lemezes videófájlok tömörítéséhez. A fejlesztésének köszönhetően az .mpeg alapvető formátummá válik.

 

• 1992 – az LCD kijelzők születése

 

• • • A Sharp lesz az első olyan vállalat, amely színes LCD-képernyőt integrál a készülékbe a hagyományos videokamera kereső helyett.

 

• 1995 – digitális fájlok és PC kompatibilitás

 

• • A Sony a DCR-VX1000 videokamerával mutatta be a MiniDV digitális felvevőplatformot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a digitális fájlok átvitelét a számítógépre szerkesztés céljából.

A digitalizáció újabb forradalmai

 

• 1997 -2008 –  a DVD felemelkedése, a VHS halála

 

• • • A DVD születésével a lejátszó és lemez lassan, de biztosan felváltja a korábbi VHS lejátszót és kazettát. 2003-ban a DVD eladás és kölcsönzés túlszárnyalja a VHS-ét, öt évvel később a JVC legyártja az utolsó videómagnót. 

 

• 1997 – az első online videótéka

 

• • • Reed Hastings megalapítja az online videótékaként aposztrofált Netflixet.

 

• 2006 – a terjeszkedő Google birodalom

 

• • A YouTube domainbejegyzése után alig egy évvel a Google megvásárolja a videómegosztó platformot.

Az otthoni képlejátszás jövője: mobil és streaming

 

• 2013 – a streaming túlhaladottá teszi a DVD-t

 

• • A Blu-ray és DVD lejátszókból, lemezekből származó bevétel 2009 és 2013 között 3 milliárd dollárral csökken, mivel a streaming szolgáltatások több fogyasztót vonzanak.

A képlejátszás, mint az audiovizuális életművészek üzleti fegyvere

Napjainkra a Facebook, az Instagram, a YouTube, és az egyéb social media felületek, videómegosztó és streaming platformok napi 24 órában adnak hozzáférést a videók megtekintéséhez és feltöltéséhez. Ezeket a lehetőségeket rengetegen használják vagy webináriumok megosztására, vagy szélsőséges esetben a saját bekamerázott otthonukban zajló életük megosztására. Van aki sminktanácsadásból él, vannak hajszobrászok és gamerek, de a kézművesek is alaposan fel- és kihasználják a videómegosztásban és élő tartalmak streamelésében rejlő üzleti lehetőségeket.

A képlejátszás mára tehát nem pusztán szórakozás, vagy művészeti produktum előállítására, közvetítésére szolgáló eszköz, hanem megélhetési forma. Ami a legmarkánsabb változás a korábbi eszközökhöz képest az a tény, hogy az audiovizuális életművészek tetemes hányada még csak nem is nagykorú, ami számos etikai kérdést vet fel, és társadalmunk alapvető változásaira hívja fel a figyelmet.