Az X generáció még gyerek volt, amikor Magyarországon megjelentek az első mobiltelefonok, bár a kifejezés, hogy mobil egy elég nehéz, óriási akkumulátorral rendelkező monstrumot takart. Hosszú idő telt el azóta, és a kütyünek aligha nevezhető mobiloktól eljutottunk a gyorstöltésig és az életvitelünket alapjaiban megváltoztató okostelefonokig. Hogyan történt mindez? Nézzük át a mobiltelefon – és ezzel párhuzamosan a mobilhálózatok – evolúciójának idővonalát együtt. A nosztalgikus pillanatokat is felidéző poszt érdekességként is szolgál, már ami a köztudatból méltatlanul kikopott márkákat (Hagenuk) a korai úttörőket és elpusztíthatatlan óriásokat (Motorola, Nokia), a jelenlegi piacvezetőket (Samsung, iPhone) és az élvonalbeli trónkövetelőket (Huawei, Xiaomi) illeti. Cikkünk első részében a kezdetektől az ezredfordulóig követjük a mérföldköveket.
Az első mobiltelefon tervek (1908-1973)
Technikailag már a múlt század elején megjelent az első „mobiltelefon” terve. 1908-ban Kentucky államban szabadalmat adtak ki vezeték nélküli telefonra, bár a készülék leginkább egy kétirányú rádióhoz hasonlított. A mai értelemben véve nem is nevezhetnénk mobiltelefonnak. Ahhoz előbb az elektrotechnika és a rádió, majd a számítástechnika fejlődésének lépcsőfokait kellett előbb bejárniuk a tudósoknak és mérnököknek.
Majdnem hetven évet kellett várni az első mobilhívásra, amit Martin Cooper, a Motorola vezető mérnöke kezdeményezett vérbeli trollként a rivális AT&T felé. Bejelentkezett, közölte, hogy mobiltelefonról beszél, mégpedig a DynaTAC prototípusáról, és ezzel feladta a leckét. Tíz évvel később, 1983-ban megszületett a Motorola DynaTAC 8000X, ami akkor 4000 USD áron került forgalomba. Igazi státuszszimbólumnak számított annak ellenére, hogy a tízkilós, tízórányi töltést igénylő telefon csupán félórányi akkumulátoridővel rendelkezett.
Az első mérföldkövek a mobiltelefon történelmében
Az első mobiltelefon-hálózatok (1979-1985)
Ebben az évben a világ technológiai élvonalát képviselő Japán elindította az első, a kereskedelemben még csak gépkocsikban elérhető automatizált mobilhálózatot. Ezt a hálózatot hívjuk ma 1G-nek. 1981-re az 1G elérkezett Európába. Meghódította a skandináv partokat, majd az Egyesült Királyságot és kikötött az óceán túloldalán, az Egyesült Államokban. 1982-ben a fogyasztók számára is elérhető, valódi mobiltelefonnak tekinthető készülék, a Nokia által gyártott Mobira Senator. A készülék Nordic Mobile Telephony (NMT) szabvány elnevezésű hálózatot használta, amely a vezeték nélküli mobil technológia első generációjának (1G) része.
Az első nyilvános mobiltelefon-hívás (1985)
A Motorola DynaTAC 8000X ’83-as születése után két évvel került sor az első nyilvános telefonhívásra az Egyesült Királyságban. (Michael Harrison az apját, a Vodafone akkori elnökét, Sir Ernest Harrison-t hívta.)
Az első lehajtható billentyűzettel rendelkező mobiltelefon (1989)
A Motorola „elkövette” a MicroTac 9800X mobiltelefont, mely lehajtható billentyűzettel rendelkezett és meghatározta a ’90-es évek mobildizájnját.
Amikor megszületett a GSM (1991)
Elindult a Global System for Mobile Communications, és a szöveges, képes és multimédia (MMS) üzenetek továbbítására képes 2G digitális cellás hálózatok felváltották az 1G analóg rendszert. Ebben az évben az emberek közötti kommunikáció egy teljesen új útra lépett.
Az első szöveges üzenet (1992)
Neil Papworth a Sema Group tesztmérnöke, elküldte az első szöveges üzenetet – Boldog karácsonyt! – a Vodafone-os Richard Jarvis Orbitel TPU 901 telefonjára.
A fogyasztói mobiltelefon-készülékek hajnala (1991 – 1994)
A GSM először Európában, 1991-ben indult el az Orbitel TPU 900-zal, majd ugyanebben az évben piacra került a Nokia 1011-es, fél kilós, monokróm LCD kijelzős, bővíthető antennával rendelkező készülék is. Ez volt az első olyan mobiltelefon, ami a világ bármely pontjáról hozzáfért a GSM rendszerhez. A tömegtermelés előkészítette az utat a digitális kijelzővel rendelkező, költséghatékony kézibeszélők számára.
A mobilkommunikációs piacon új szereplő – és új trend – jelent meg 1994-ben, mégpedig az IBM. A mammutcég Simon Personal Communicator készüléke a világ első okostelefonjának tekinthető. Érintőképernyővel és telepített alkalmazásokkal – naptár, címjegyzék, digitális jegyzettömb, számológép, világóra – rendelkezett. Bár csak hat hónapig volt a piacon, 50.000 darab kelt el belőle.
Eközben a Nokia szinte egyeduralkodóvá vált az európai piacon. Megjelent a közel 40 millió példányban eladott Nokia 2110-es készülékkel, és ez volt az a pillanat is, amikor megszületett az ikonikus Nokia csengőhang, melyhez Francisco de Asís Tárrega y Eixea spanyol zeneszerző és gitárművész Gran Vals című művéből merítettek ihletet. (A csengőhang a videóban 2.30-nál hallható.)
Az első, testreszabható mobiltelefon típusok (1995 – 1998)
Ma már magától értetődő, hogy a telefonok és a tokok is színesek, de a (h)őskorban a natúr szürke mobilok közül kiemelkedett:
- az Ericcson, amikor cserélhető színes elülső billentyűzetet kínált a telefonjaihoz,
- a mobiltechnológia méltatlanul elfeledett, kultikussá vált hőse, a Hagenuk elindította a GlobalHandy-t, az első külső antenna nélküli készüléket,
- a Nokia piacra dobta az első széria „Xpress-on” cserélhető, színes borítóit az 5100-as sorozathoz, így ez volt az első divatorientált telefon,
- a Siemens 1997-ben négy választható színben kínálta S10-es készülékeit… színes kijelzővel, mely legfeljebb hat információs sort jelenített meg négy különböző színben (fehér, piros, kék és zöld). Számos alapvető alkalmazás, például riasztó, telefonkönyv és még hangrögzítő is került a telefonra, ami alig 200 gramm súlyával és a ’90-es években kapható telefonokhoz képest remek antenna konstrukciójával vásárolta be magát a vásárlók szívébe.
Az „extrém” dizájn és a filmes ereklyék éve – 1996
- A legelső „csúsztatható” formátumú telefon, az akkor még Wachowsky-fivérekként jelzett rendezőpáros Mátrix c. filmjében is megjelenő Nokia 8110, az úgynevezett banántelefon volt.
- Szintén ebben az évben jelent meg egy másik filmes áthallásból született modell, a fliptelefon, mely a Motorola Star Trek franchise iránt rajongó mérnökeinek agyából pattant ki. A sci-fi sorozat kommunikátora képezte ugyanis Motorola StarTac – majd később a 130 millió példányban eladott Motorola razR – kagylótelefon dizájnjának alapját. A mérnökök álma gazdaságilag is jól teljesített, több, mint 60millió darab StarTac fliptelefont értékesített a Motorola. A konkurens modellekhez képest apró telefon – figyelem, mérföldkő következik! – elfért a zsebben, és ezt a tényt már a reklámkampányok során is kihangsúlyozták, mint egyedi előnyt.
- A következő, abszolut mérföldkőként aposztorfálható, szintén 1996-ra datálható márka a Nokia gyártmánya, mégpedig a Nokia9000 Communicator, mely az első QWERTY-billentyűzettel rendelkező, fax és e-mail küldésére, fogadására alkalmas telefon volt. (A formátum inspirációként szolgált a kanadai Blackberry, leánykori nevén RIM számára az ezredfordulón.)
Az első mobiljáték (1997)
Ki más, mint a Nokia vágott bele egy új trendbe, ami azóta alapértelmezett része a mobiltelefonoknak: a telefon legyen játékplatform is egyben! Az azóta ikonikussá vált Snake a Nokia 6110-en jött ki először.
A teljes napfogyatkozás és a WAP éve (1999)
A RIM (BlackBerry) megjelenik a mobilkommunikációs piacon a Nokia Communicator inspirálta 850-es készülékével, bár a kritikusok szerint inkább volt kétirányú személyi hívó, mint mobiltelefon.
1999-ben a Nokia ismét dobott egyet a csúsztatható telefonok piacán a 7110-es, WAP képes – azaz internetes böngészésre alkalmas – egyedi csengőhangokat is letölteni képes modelljével. Olyannyira népszerűvé vált, hogy a Crazy Frog csengőhang a slágerlistára is felkerült.
Cikkünk következő részében az ezredfordulótól, az Apple színrelépéséig tartó időszakot tekintjük át, amikor is új piaci szereplőkkel találkozunk,és megjelenik az első kamerás telefon, valamint az Android és persze az iPhone.