A gyártók és forgalmazók fenntartható fejlődést és környezetvédelmet szolgáló lépései vonzóvá teszik az általuk gyártott és forgalmazott termékeket a fogyasztók szemében. A környezetvédelem azonban nem csupán egy sikeres hívószó, egy brandépítő eszköz. Nemcsak a kormányok, nagyvállalatok tehetnek a környezetvédelmet előremozdító lépéseket, hanem, mondhatni végfelhasználói szinten maguk az emberek is, mint fogyasztók. A környezettvédelem alapja egyéni szinten körültekintő fogyasztói tudatosság és attitűd is egyben. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan válhat bárki környezettudatos fogyasztóvá.
Miért szükséges a fogyasztói tudatosság?
Több, a szokásainkat kisebb-nagyobb mértékben megváltoztató magatartással egyéni szinten is kivehetjük részünket a környezetvédelemből. A környezettudatos magatartást lesajnáló megnyilvánulások önigazoló kifogásként működnek, hiszen nem veszik figyelembe a következő tényt: többmilliárd ember él a Földön!
És talán elcsépeltnek tűnik, de ha mindenki kizárólag a maga felelősségével törődne, viszont azzal maximálisan, a környezetszennyezés és energiapocsékolás civil vetülete, ha nem is szűnne meg, de rendkívüli mértékben mérséklődne.
Milyen lépésekkel kerülhetünk a fogyasztói tudatosság szintjére?
Vásároljunk energiahatékony készülékeket
Ha új mosógépet, nyomtatót, mobiltelefont vagy más elektromos készüléket szeretnénk vásárolni, válasszuk az energiatakarékos és/vagy ECO üzemmódban is működtethető készülékeket. Ezeknek az eszközöknek az energiacímkéje segítségünkre lesz a választásban.
Mérsékeljük a háztartásunk energiafogyasztását
A fejlett országokban annyira magától értetődő, hogy mindig van elegendő energia, hogy észre sem vesszük, hogy mennyit pocsékolunk el belőle. Azzal sem vagyunk tisztában, hogy pontosan mennyi energia szökik el minden évben a felkapcsolva, bekapcsolva hagyott készülékeken keresztül effektíve a pénztárcánkból. A készenléti energiafogyasztás például az OECD tagországokban a lakossági villamosenergia-fogyasztás 13%-t teszi ki!
A legegyszerűbb dolog a világon, kihúzni a konnektorból a nem használt készülékeket. Sokan cáfolják ezt azzal, hogy csak elenyésző mennyiségű áramot vesz fel Stand by üzemmódban a készülék. Egy készülék valóban. A probléma ott van, hogy nem egy, hanem rengeteg készüléket hagyunk áram alatt, készenléti üzemmódban.
Nyilván vannak olyan készülékek, amiket nem életszerű áramtalanítani minden egyes használat után, de általánosságban a következő készülékek maradnak a hálózaton:
- televízió,
- házimozirendszer, és egyéb médialejátszók,
- desktop,
- laptop, notebook, mobiltelefon, tablet és egyéb hordozható eszközök töltői,
- monitorok és kijelzők,
- hűtőgép,
- mosógép,
- mosogatógép,
- szárítógép,
- elektromos tűzhely,
- elektromos vízmelegítő,
- kávéfőző,
- vízforraló,
- mikrohullámú sütő,
- légkondicionáló,
- termosztát.
Ezeken kívül van, aki az elektromos borotvát, szőrtelenítőt, hajnyírót, hajszárítót sem húzza ki, a listában nem említett, de rendszeresen bedugva hagyott konyhai eszközökről, nem is beszélve, p.:
- turmix,
- szeletelőgép,
- kenyérsütőgép,
- gyümölcscentrifuga.
Az egyedi fűtéssel rendelkező családi házaknál előfordul például, hogy akár nyár közepéig is bekapcsolva marad a kazán.
Miért fontos kiemelni ezeket az eszközöket?
Többek között azért is részletezzük ezt ilyen mértékben, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy a készenlétben hagyott eszközök „elenyésző mennyiségű” fogyasztása összeadódik. Egy átlagos háztartásban használt összes elektromos készülék esetében számszerűsítve ez évi 10-60% többletfogyasztást eredményez.
És ezek csupán egy átlagos háztartás elektromos eszközei, nem számoltunk a garázsban, műhelyben készenléti üzemmódban hagyott elektromos eszközökkel, melyek közül nem egy ipari árammal működik.
Alapvetően pusztán azzal, hogy nem úszik fényárban a lakás, és csak ott világítunk, ahol éppen tartózkodunk, és nem hagyjuk készenléti üzemmódban az eszközeinket, rengeteg energiát tudunk megtakarítani. Nézzük most azt, hogy mennyi energiát spórolhatnánk, ha nem rutinszerűen, hanem tudatosan használnánk elektronikus eszközeinket.
Mennyi energiát takarít meg számunkra a fogyasztói tudatosság?
- Éves szinten a felhasznált energia 50%-a olyan töltőkből származik, amelyek használaton kívül árválkodnak a konnektorban.
- Ha télen csak 1°C fokkal vesszük lejjebb a fűtést a termosztáton, évi 10% -ot takaríthatunk meg a fűtésszámlán.
- Az energiahatékony épületek és az alternatív fűtéstechnológiák 75%-kal kevesebb energiát fogyasztanak.
- Gondoskodjunk a nyílászárók és a falak hőszigeteléséről, különös tekintettel a hőhidakra (mennyezet, lábazat).
- A ruhák centrifugálással történő szárítása huszadannyi energiát igényel, mint a szárítógép.
- Csak akkor használjunk szárítógépet, ha nincs más mód a ruhák megszárítására. A nyári hónapokban a szabadban, vagy hagyományos módon való szárítás többezer forint megtakarítást eredményez.
- A korszerű világítástechnika – LED-lámpák, kompakt fénycsövek, energiatakarékos izzók – alkalmazásával 80%-kal csökkenthetjük a villanyszámlát.
- Otthoni fényvisszaverő elemek, pl. tükrök és a lámpák okos, irányított használatával, további 50% energiát takaríthatunk meg.
- Cseréljük le a régi CRT monitorokat modern LCD, vagy OLED kijelzőkre.
- Engedélyezzük a számítógépen az energiagazdálkodás funkciót.
- A hűtőgép rendeltetésszerű használatával mérsékelhetjük az energiafogyasztását is.
Összetett rendszerek fogyasztásának mérséklése
- Mosógép, mosogatógép használatakor válasszuk az ECO funkciót és a lehető legalacsonyabb hőmérsékletet.
- Ha 40°C helyett a 30°C fokon mossuk az alacsony hőmérsékleten kezelendő ruhaneműket, átlagosan 40% -kal csökkenthetjük a háztartás energiafelhasználását.
- A vízforralóba mindig csak annyi vizet tegyünk, amennyit fel is fogunk használni.
- Nem kell, hogy 60°C fokon fűtsön folyamatosan a vízmelegítő. A 40°C is éppen elegendő a tisztálkodáshoz.
- Kádfürdő helyett tusfürdővel mérsékelhetjük a vízfogyasztást, ami a csatornaszámlát is barátságosabbá teszi.
- Kézi mosogatás esetében a mosogatást álló vízben végezzük, a folyóvizet gyenge sugárban tartalékoljuk az öblítéshez.
- Kora reggel, vagy estefelé locsoljunk nyáron, és permetező locsolás helyett lokálisan, a növények tövéhez öntsük a vizet. Telepített fű esetében választanunk kell a szép, zöld gyep és a vízszámla között.
Összességében nézve, a fogyasztói tudatosság javarészt eszközeink körültekintő, rendeltetésszerű használatából áll, és abból az elhatározásból, hogy lehetőség szerint minél kevesebb szemetet állítsunk elő.
A környezettudatos fogyasztói magatartás elejét veheti a szeméthegyek növekedésének, akár azzal, hogy:
- papírzacskót használunk műanyag helyett,
- mérsékeljük az energia- és vízfogyasztásunkat,
- előrelátóan bánunk elektronikus eszközeinkkel,
- időt fordítunk a rendszeres karbantartásra,
- azonnali csere helyett szervizlehetőséget keresünk,
- készülékbiztosítást kötünk a háztartási eszközeinkre.
Élet a szeméthegyek árnyékában
A környezetkárosító anyagok kibocsátása és a szemét-felhalmozódás az iparilag fejlett országokra jellemző, ahogy az energiapocsékolás is. Közkeletű tévedés a fejlődő országokban felhalmozódott szeméthegyekre mutogatni. Sokan felejtik el azt a szomorú tényt, hogy a szemét jelentős része ezekben az országokban afféle legális, vagy illegális bevándorló. A fejlett iparral rendelkező országok ugyanis előszeretettel használják szemétlerakónak a távoli, szegényebb régiókat és a maguk számára még meg is ideologizálják ezt a tevékenységet: a szemét feldolgozásából milliók élnek meg a fejlődő országokban.
Valóban. Ahogy az is igaz, hogy a mindenféle előkészítés és előkezelés, valamint a személyi védőfelszerelések teljes hiánya mellett kerül sor a szeméthegyek sok esetben illegális értékesítésébe. Az egészséget jelentős mértékben károsító anyagok feldolgozásába évente többmillió gyermek és felnőtt hal bele. Közös felelősségünk ennek megakadályozása.