A jótállás, szavatosság és garancia szavakkal oly sokszor találkozunk, ám jelentéstartalmukat illetően általában megelégszünk a hétköznapi értelmezéssel. Amikor azonban fogyasztói jogvitára kerül sor, a hétköznapi értelmezésnek nem sok helye marad. Elkerülendő az ilyen jellegű panaszokat rendszerint kísérő kínos félreértéseket, és a tájékozatlanságunkból adódó anyagi és erkölcsi veszteséget, alábbi cikkünkkel szeretnénk támpontot és segítséget nyújtani olvasóinknak.
Szavatosság
Az eladó/gyártó felelősségvállalása arról, hogy hibátlan, működőképes árut adott el. A jótállással ellentétben a szavatosság a vételártól függetlenül, minden fogyasztói forgalomba kerülő termékre érvényes. Legfontosabb, bizonyító erejű dokumentuma a számla.
A Polgári Törvénykönyv új termék esetében 2, használt termék és nem fogyasztói szerződés esetében 1 évben határozza meg a szavatosság idejét, mégpedig a következők szerint:
Kellékszavatosság
- Szolgáltatásokra és a fizikai termékekre egyaránt vonatkozik.
- Kötelezett fél a termék értékesítője, vagy a szolgáltatást nyújtó személy.
Termékszavatosság
- Csak fizikai termékekre vonatkozik.
- Határideje a forgalomba hozataltól számított 2 év.
- Kötelezettje a termék gyártója.
Fontos!
Mindig győződjünk meg a szavatosság idejéről, hiszen lehet, hogy épp ennek hiánya miatt akciós a termék! A hiba észleléséről maximum 2 hónapon belül értesíteni kell a kötelezettet.
Jótállás
A jótállást hívja a köznyelv garanciának, amely szavatosságon felüli kedvezményeket és jogokat biztosít a fogyasztó számára.
Hazánkban az egyes tartós fogyasztási cikkekről szóló 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendeletben* (*Forrás: Nemzeti Jogszabálytár) biztosított jótállási jogok a következők:
- a hibás termék:
- javítása, szükség esetén cseréje,
- árának leszállítása vagy teljes visszatérítése,
- a terméktől/szerződéstől való elállás joga.
Figyelem!
- A kötelező jótállás nem vonatkozik használt termékekre.
- Ha a gyártó a kötelező jótállás idejénél hosszabb időtartamú garanciát tesz lehetővé, azt az értékesítőnek a vásárló felé is érvényesíthetővé kell tennie.
- A gyártói garancia érvényesítésén túl a fogyasztónak lehetősége van baleseti garancia és kiterjesztett garancia megkötésére is. Ezek mibenlétéről tájékozódhat a Business Box Vásárlói gondoskodásról szóló menüpontjában, és a termékadatok megadásával igénybe veheti kalkulátorunkat.
A jótállás kétféle módja
Szerződéses alapú jótállás
A szerződéses alapú jótállás esetében a jótállási – és szavatossági- jogokról, beleértve az időtartamot is, a vásárló és a kereskedő között létrejött írásos megállapodás rendelkezik. Amennyiben nincs ilyen pont a szerződésben, a Polgári Törvénykönyvben foglalt, a kötelező jótállás szerinti jogokat érvényesíthet a vásárló.
A csillagozott forrásmegjelölés linkje alatt található az idevonatkozó Ptk. paragrafusra hivatkozó kormányrendelet.
A kötelező jótállás
A kötelező jótálláshoz való jogunkról a már említett rendelet gondoskodik, amely alapján az érvényes jótállási jegynek meg kell felelnie, a minimális tartalmi követelményeknek:
- közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni,
- fel kell tüntetni rajta:
- a vállalkozás nevét, címét,
- vásárlás helyét és dátumát,
- a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit.
Ezen kívül a jótállási jegynek tartalmaznia kell a fogyasztói jogvita esetére vonatkozó tájékoztatást is.
A jótállásból eredő jogok érvényes jótállási jeggyel gyakorolhatók. A saját érdekünk tehát, hogy:
- minden esetben meggyőződjünk a jótállási jegy szabályszerű kitöltéséről,
- ha hibát észlelünk, azt javíttassuk ki,
- ragaszkodjunk a jótállási jegy átvételéhez.
Milyen termékek esetében érvényesíthető a kötelező jótállás?
Bevett reklámpszichológiai fogás, hogy a kereskedő árengedményt sugall, például 9 990 forintban határozza meg az áru ellenértékét. A jótállás érvényesítésekor azonban keményen visszaüthet, ha bedőlünk ennek a trükknek. Az egyéves jótállásra törvényileg kötelezett termékek alsó értékhatára ugyanis 10 000 HUF-nál kezdődik, kivéve szőrmeruházat esetében, ahol 50 000 HUF.
A termékcsoportok részletes listája a csillaggal jelölt forráshivatkozás alatt olvasható.
Hibás termék és érvénytelen jótállási jegy
Mi történik akkor, ha a termék gyártói hibájára már csak a használat közben derül fény, de nem kaptunk jótállási jegyet, vagy kaptunk, de az nem a megfelelő tartalommal került kitöltésre?
A hivatkozott jogszabály alapján az eladó ebben az esetben nem kötheti a jótállási/szavatossági jogok gyakorlását a jótállási jegy meglétéhez, annak ugyanis feltétele, hogy a jótállási jegyet szabályosan kitöltve bocsássa a vásárló/fogyasztó rendelkezésére.
Röviden, a jótállási jegy hiánya vagy nem megfelelő kitöltése miatt a fogyasztót nem érheti kár.
Figyelem!
A rendelkezés értelmében az üzemeltetés helyén kell a kereskedőnek megjavíttatnia:
- a rögzített bekötésű (például falba épített mosógép, mosogatógép, mosó- és szárítógép, sütő),
- a 10 kg-nál súlyosabb,
- tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható tartós fogyasztási cikkeket.
Ha ezek az eszközök az üzemeltetés helyén nem javíthatóak, a kereskedőnek kell gondoskodnia:
- a le- és felszerelésről, illetve
- az el- és visszaszállításról.
Az eszköz cseréje esetében mindezekről a vásárló köteles gondoskodni!
A leglényegesebb különbség tehát jótállás és szavatosság között a bizonyítási kötelezettség. Előbbi esetben az eladónak/gyártónak, utóbbi esetben a vásárlónak/fogyasztónak kell bizonyítania az igazát, azonban általánosságban elmondható, hogy a jótállás teljes ideje, valamint a szavatossági idő első 6 hónapja alatt az eladót/gyártót terheli a bizonyítás.
Tekintettel arra, hogy a téma mennyire szerteágazó és sokrétű, összeállítottunk olvasóink számára egy linkgyűjteményt, ahol további információkról olvashatnak:
- Ptk. 2013.évi V. törvény XXIV. fejezet – Hibás teljesítés
- Fogyasztók lapja
- Jogadó Blog:
- Információs és Technológiai Minisztérium
- Nemzeti Jogszabálytár
- Európa.eu