Site icon Business Box

Energiaosztályok a számok tükrében

Sokan csak akkor cserélik le háztartási gépeiket, főként a nagygépeket amikor azok már javíthatatlanokká válnak, vagy a javításuk áráért már akár egy új gépet is lehetne vásárolni. Szerencsére azonban a fenntartható fejlődés és az energiahatékonyság jegyében végzett kampányoknak köszönhetően egyre többen fontolják meg a háztartási nagygépek cseréjét, vagy vásárolnak eleve olyat, ami hatékony támogatója lehet egy energiatudatosabb életvitelnek. Otthonaink primerenergia-fogyasztásába minden egyes watt beleszámít, ezért új háztartási gép vásárlásakor nagyon sokat jelent, hogy az milyen energiaosztályba tartozik. Valóban jelentős energiát és pénzt takaríthatunk meg pusztán azzal, hogy magasabb kategóriába tartozó háztartási gépet vásárolunk? Tarts velünk és kiderül!

Energiaosztályok

Arról, hogy az új gép mennyivel terheli majd az energiaköltségeinket az Európai Unióban kötelező energiacímke ad tájékoztatást.

Energiacímkével az alábbi háztartási cikkeket kell ellátni:

Az alábbi táblázat megmutatja, hogy mekkora a többletfogyasztás az A energiaosztályhoz képest az egyes kategóriákban, a példa szerint hűtőgép és mosógép esetében:

BCDEFG
Hűtőgép +30% +65%
+90%+11%+135%+160%
Mosógép +23,5% +47%+71%+94%+118%+141%

Vajon tényleg elegendő ennyit tudni?

A válasz egyértelműen, nem.

A valódi költségmegtakarítás ugyanis nem merül ki a háztartási gép és az energiafogyasztás ár-érték arányában. A fenntartás költségeivel, valamint a felhasználói szokásainkkal is számolnunk kell.

Beszéljenek a számok!

Az Európai Unióban a címkék bevezetése és ennek köszönhetően a vásárlói/fogyasztói szokások megváltozása megdöbbentő eredményt hozott. 2020-ra évente mintegy 175 millió tonna olajjal egyenértékű energiamegtakarítást prognosztizál az Unió, ami nagyjából megegyezik Olaszország éves primerenergia-fogyasztásával.

A fogyasztók számára ez átlagosan évi 500 eurós megtakarítást jelent a villanyszámlán, háztartásonként!

Energiatakarékosság vs. spórolás

Sokan azért esküsznek a régebbi gyártású háztartási eszközökre, mert azok látszólag masszívabbak és strapabíróbbak, élettartamuk magasabb, és ahogy a köznyelv mondja: van bennük anyag. Ez a kifejezés azt takarja, hogy a régi háztartási gépek szerelhető és nem kizárólag cserélhető alkatrészekből álltak.

Az, hogy egy alkatrészt meg lehet javítani, ahelyett, hogy az egész gépet ki kelljen cserélni, valóban vonzó lehetőség, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a régi háztartási gépek mennyi energiát fogyasztottak a valóban hosszú, 25-35 éves élettartamuk alatt,  ahogy arról sem, hogy ha továbbra is szolgálatban maradnak, milyen horribilis összegekkel terhelik meg a pénztárcánkat.

*Lássuk, milyen viszonyban állnak az új energiaosztályok egy 1992-es gyártású, átlagos készülék energiafogyasztásával, például egy hűtőgép esetében:

A++Kevesebb, mint 30%
A+30-42%
A42-55%
B55-75%
C75-90%
D90-100%
EAkár 10%-kal több
FAkár 25%-kal több
GTöbb, mint 25%-kal több

­*Forrás: ELMŰ

Nosztalgia és spórolás helyett inkább okos döntésekkel támogassuk a hosszú távú terveinket!

Cseréld le időben!

Szeretnénk rámutatni egy érdekes anomáliára, amely a magyar lakosság, sajnálatos módon legkevésbé sem energiatudatos attitűdjének eredménye. Az olyan szórakoztató elektronikai termékek, mint a médialejátszók, játékkonzolok, valamint a mobiltelefonok és televíziók cseréje látványosan gyakoribb, mint a háztartás fenntartásának szempontjából sokkal fontosabb háztartási nagygépek cseréje.

A magyar háztartásokban található hűtők 24%-át, a mosógépek 18%-át, több mint tíz éve cserélték le. Új mobiltelefont ezzel szemben a válaszadók 23%-a egy éven belül, 44%-a pedig 1-2 éve vásárolt.