A túl magas, vagy túl alacsony páratartalom komoly problémákat okozhat az egészségünkben és ingóságainkban éppúgy, mint az ingatlanban. Az optimális páratartalom biztosítása főként a téli, fűtési szezonban jelent kihívást, ezért cikkünkben most arról lesz szó, hogyan és milyen technikákkal érhetjük ezt el az otthonunkban.
Az optimális hőmérséklet és páratartalom
Mivel a páratartalom és a hőmérséklet kéz a kézben járnak, tartsuk szem előtt a szakorvosok által javasolt hőmérsékleti optimumot, mely a következők szerint alakul:
A nappali helyiségekben 21°C fok és 45%-os páratartalom
A hálószobákban 19°C fok és 45%-os páratartalom
A gyerekszobában 23°C fok és 55-60%-os páratartalom
Mi történik szervezetünkben, ha a páratartalom nem ideális?
A 30% alatti páratartalom már egészségügyi kockázatot jelent, amire a legtöbben légúti és bőrtünetekkel reagálunk:
- Száraz köhögés,
- Kaparó érzés a torokban,
- Hámló, viszkető bőr, fejbőr,
- Szem- és szájszárazság
- Orrvérzés
- Hidegérzet optimális hőmérséklet mellett is
Az 50%-nál magasabb páratartalom sem kedvez az egészségnek, mivel a ház szerkezetéből adódó hőhidakon lecsapódó pára, ideális környezetet biztosít a penészgomba elszaporodásának. A penésztelepek által kibocsátott spórák egészséges embernél is károsodást okoznak a légzőszervekben, allergiás emberek esetében pedig akár életveszélyes reakciót is kiválthatnak.
Tehát mindkét esetben felborul a szervezet hőháztartása, ami hosszú távon kimeríti a szervezetet. Amellett, hogy gyengíti az immunrendszert, állandósult stresszforrásként a fentieken túl egyéb, vegetatív tüneteket is okoz, mint például a fejfájás, a szédülés, a feszültség, pulzus- és vérnyomásproblémák, vagy akár zsigeri panaszok.
Otthonunk páratermelői
Kétségtelen, hogy a modern, hőszigetelt nyílászárók komoly értéket takarítanak meg számunkra a fűtésszámlán, ugyanakkor megfelelő szellőzés hiányában egy légmentesen lezárt dobozzá változtatják otthonainkat. Ez különösen télen, a fűtési szezonban válik kellemetlenné, hiszen az életvitelünkkel járó tevékenységeink, sőt, maguk az életfunkcióink is párát termelnek.
De, beszéljenek helyettünk a számok:
Főzés – 600-1 500 g/óra,
Zuhanyzás – 2 600 g/óra,
Ruhaszárítás – 200-500 g/óra
Emberi légzés és kipárolgás – 30-300 g/óra (fizikai aktivitástól és egyéni adottságoktól függően)
A beltéri páratartalom mérése
Ha testünk fizikai tüneteit más okokra vezetjük is vissza, az otthonunk jelzései mellett már nem mehetünk el csukott szemmel. Igen markáns módon adja tudtunkra ugyanis, hogy baj van:
Magas páratartalom esetében:
- „izzadnak” a falak,
- párásodnak az ablakok,
- kellemetlen, dohos szag terjeng,
- a hőhidakon penészfoltok jelennek meg.
Alacsony páratartalom esetében:
- Gyakran előfordul a statikus elektromosság,
- A fa nyílászárók – pl. beltéri ajtók- és a fa bútorok berepedeznek, megvetemednek,
- Recseg a parketta.
Figyelem!
Ha a fenti tünetek tartósan fennállnak, akkor a bútorok és a ház szerkezeti elemeinek állagromlása elkerülhetetlen, ami hosszú távon jelentős anyagi veszteséget eredményezhet.
Hogyan optimalizálható a páratartalom?
Ha a fizikai tüneteket nem tartjuk megbízható, pontos jelzésnek, célszerű beszerezni egy mérőeszközt, ami valóban objektív adatokkal szolgál számunkra.
- Az a legjobb, ha olyan eszközt vásárolunk, ami egyszerre méri a hőmérsékletet és a páratartalmat is.
- Ha allergia, vagy egyéb légúti betegség is jelen van a családban, javasoljuk egy olyan digitális mérőeszköz beszerzését, ami nemcsak a hőmérsékletet és a páratartalmat, de a légnyomás, széndioxid, szénmonoxid, a levegőben előforduló egyéb részecskék – por, pollen- értékeit is jelzi.
Ilyen eszközök például az Amazon-ról rendelhető Awair Glow vagy a Netatmo Smart digitális, beltéri levegőminőség-jelző készülékek. Az utóbbi iPhone, iOS 9, illetve Android 4.2 vagy annál frissebb Android-rendszert futtató okos eszközökkel összehangolható, ami valós idejű távoli elérést tesz lehetővé, például a babaszoba levegőminőségének ellenőrzéséhez.
- Ha túl alacsony a páratartalom, természetes módszereket is alkalmazhatunk a páratartalom növelésére, pl. szobanövények elhelyezésével, vagy a fűtőtesteken elhelyezett, vízzel teli párásítókkal.
- Ezeken kívül hordozható párásító készüléket helyezhetünk el a nappaliban, gyerekszobában, amihez típustól függően illóolajokat is adagolhatunk.
Fontos:
- Ne feledkezzünk meg a párásító rendszeres tisztításáról, vízkőmentesítéséről sem!
- Ha túl magas a páratartalom, beszerezhetünk sólámpákat, melyek elvonják a levegő nedvességtartalmát, valamint változtathatunk háztartásvezetési szokásainkon.
- Ne a szobákban teregessünk és ne a radiátorokon szárítsuk a ruhákat.
- Egy mosó-szárítógép nemcsak időt és energiát takarít meg a számunkra, de a lakást is páramentesebbé tehetjük általuk.
- A mosogatógép és a páraelszívó is nagyban csökkenti a konyhai munkákkal járó páraképzést.
Amennyiben háztartási gépek beszerzésével javítjuk otthonunk levegőminőségét, ne feledkezzünk meg a kiterjesztett és baleseti garancia megkötéséről sem. Ezzel a lépéssel biztosíthatjuk azt, hogy a gépek beszerzése hosszú távon emelje otthonunk értékét.