Ma, amikor a jóléti társadalmakban minden háztartásban van hűtőgép, valószínűleg már csak az Északi-sarkkör közelében élők használják a hűtés-fagyasztás legtermészetesebb módját. Jakutföldön vagy Alaszkában egyszerűbb és gazdaságosabb a természetre bízni a hűtést-fagyasztást. Egyes régiókban még nyáron sincs melegebb 19 Celsius foknál és a jég szinte sosem olvad el teljesen. A jakutokhoz és inuitokhoz hasonlóan az őseink is a természet adta lehetőségeket használták az őskortól a 18. századig. Cikkünkben hűtő technológiai körutazásra invitálunk, tarts velünk!
A hűtő régen
Az idők során a jégvermeket felváltották a pincék és a kútházak, valamint a kezdetleges szigeteléssel ellátott hűtőszekrények. A régi vagy történelmi témájú filmek autentikus figurái közé tartozik a jegesember, aki a kocsiján szalmabálák közé csomagolt jeget szállított a városokba az ott élőknek. Ha a jégárusoknak lett volna szakszervezetük, minden bizonnyal nem örültek volna a mesterséges hűtési módszerek fejlődésének.
Hűtő idővonal – az etil-étertől a freonig
Az első hűtőszekrényekhez még szükség volt a jégre, de amikor 1748-ban William Cullen, a glasgow-i egyetemen etil-éter felhasználásával kidolgozta az első mesterséges hűtés elméletét, a jégárusok csillaga, mondhatni olvadásnak indult. A vízjég zárt, szigetelt térben való elhelyezését fokozatosan felváltotta a:
- Környezetükből hőt elvonó kémiai vegyületek alkalmazása, valamint
- a fizika törvényeinek tudatos alkalmazásán alapuló „hidegcsináló gépek” kifejlesztése.
A Cullen találmányától kiinduló idővonalon a következő nevek és dátumok állítanak emléket az emberi találékonyságnak:
- Oliver Evans, aki 1805-ben kitalálta az első gőzzel hűtő gépet,
- John Gorrie, aki a levegőközeges hűtőt alkotta meg 1851-ben.
- A dimetil-étert először 1835-ben vonták be a mesterséges hűtés-fagyasztás technológiájába és már nem kellett sokat várni a gőzkompressziós hűtőre sem.
- James Harrison 1856-ban mutatta be a találmányát – és ha a szerviz és garancia kérdéseit is kidolgozza, talán meg is gazdagodhatott volna-, de a 19. századi ipar addig nem látott léptékű fejlődése egymás után tette idejétmúlttá a hűtő-fagyasztó gépezeteket.
- 1856-ban indult meg a hűtés ipari alkalmazása és – ahogy az lenni szokott-, az igény óriási versenyt indukált.
- Harrison gőzkompressziós hűtője után alig három évvel, 1859-ben Ferdinand Carré feltalálta az abszorpció elvén működő hűtőgépet, 1867-re pedig már ammóniát használt hűtőközegként.
- Ekkorra a szerviz és a garancia igénye is egyre erőteljesebbé vált, hiszen egy meghibásodott ipari hűtősor milliós vesztességet termelt volna, ami érthető módon már akkor is megengedhetetlen volt.
- Carré sem örülhetett sokáig, hiszen Carl von Linde szabadalma 1871-ben hűtőipari forradalmat generált; szintén ammóniát használt hűtőközegként, de az ő hűtőgépe már kompresszoros hűtő volt.
Linde egyfajta állócsillaggá vált, hiszen 1895-ben a levegő cseppfolyósításának elvével megoldotta a nagyüzemi hűtés problémáját is és ezzel örökre beírta magát a tudomány és technológia történelmébe. Olyannyira, hogy az általa alapított részvénytársaság, a Linde Group Zrt., a világ egyik legismertebb nagyvállalata, a mai napig az ő neve és örökségének égisze alatt tevékenykedik
CFC – a halogénezett szénhidrogének árnyékában
Linde mellett a másik legismertebb világcég a DuPont, mely számtalan szabadalmat jegyez, ilyen például a teflon, a nylon és a kevlár… valamint a freon.
A következő nagy hűtőipari áttörést a halogénezett szénvegyületek, összefoglaló nevükön a freonok felfedezése jelentette. Mivel az addig általánosan használt hűtőközegek mérgező és/vagy korrozív hatásúak voltak, az alkalmazásuk nem volt garancia a hűtők hosszú élettartamára.
Kellett tehát valami más, ami:
- Nem mérgező.
- A hűtőgép alkatrészeit sem roncsolja.
- Ezáltal a szerviz költségeit csökkenti.
- Garancia tekintetében is verseny- és piacképesebbé teszi a hűtőt.
Thomas Midgley és Charles Franklin 1928-ban még nem tudhatta, hogy ökológiai léptékű katasztrófát indít el a difluor-diklórmetán hűtőközegként való alkalmazásával.
Az első fagyasztókamrás hűtőgépet az Electrolux dobta piacra 1938-ban és csak két évet kellett várni arra, hogy a kompakt mini hűtőgépek a luxusautók és jachtok utasterébe, valamint a fagyiskocsikra kerüljenek. Vígan fagyiztunk és kóláztunk a tengerparton és a strandokon a freon árnyékában évtizedeken át; a CFC-alapú hűtőgépek egészen 1974-ig pusztították a Föld ózonrétegét.
A hetvenes éveket sok szempontból is történelemformáló időknek nevezhetjük, mely ugyanúgy megmutatkozik a tudomány és technológia szférájában, mint a társadalmi változásokban. A tény, hogy az addig ártalmatlannak hitt freon milyen hatással van az ózonrétegre, a nemzetközi érdeklődés előterébe helyezte a környezetvédelmet. Megtette első lépteit a fenntartható fejlődés ideája.