Bármilyen látványos is volt a hűtés-fagyasztás innovációja az elmúlt cirka kétszázhetven évben, a jegesedés megelőzésének kérdése mindig visszatér. Mintha a kutatás-fejlesztés képtelen volna megbirkózni ezzel a bosszantó, pénz- és energiapocsékoló problémával. A tény azonban az, hogy mára a hűtő jegesedés nem a kutatás-fejlesztés, nem a technológia és még csak nem is a hűtő hibája, hanem többnyire a felhasználó / tulajdonos figyelmetlenségének eredménye, aki persze nem érti, hogy: miért nem hűt a hűtő?
Miért nem hűt a hűtő?
A hűtőgép működése közben, a keringetett hűtőközeg hőt vesz fel a hűtendő térből, majd leadja azt. Minél kielégítőbb a hő leadásának lehetősége, annál jobb hatásfokkal működik a hűtő. A jegesedés oka tehát, a belső vagy külső hőmérséklet emelkedésében keresendő.
A hűtő környezetében az optimális külső hőmérséklet biztosítása
A külső hőmérséklet emelkedése miatt a hűtő többlet energiát használ a hűtés folyamatához, annak ellenére, hogy arra a hűtőtérben nincs szükség.
A hűtőszekrény beüzemelésekor tartsuk be a következő szabályokat:
- mindig legalább tíz centiméterre a faltól helyezzük el a hűtőt, hogy a szellőzés ne legyen akadályoztatva,
- a kondenzátorrács (a hűtő hátulján) portalanítását félévente végezzük el,
nem szabad sugárzó hőforrás (pl. tűzhely) közelébe tenni a hűtőt, - olyan ablak elé, vagy mellé se állítsuk, amit a nap legnagyobb részében jelentős napsugárzás ér vagy besüt a nap,
- mindig vízszintes alapra állítsuk és használjuk ki a csavaros lábak adta lehetőséget, az optimális alsó szellőzés biztosításához,
- bármennyire is kompaktul illeszkedik a kamrába, spájzba, beugróba, tartsuk szem előtt, hogy a hűtő nem „szereti” a szűk teret,
- ugyanezen okból nem tanácsoljuk, a hűtőszekrény beépített konyhaszekrényben való elhelyezését, (a direkt beépítettnek tervezett hűtő nem véletlenül drágább!)
- soha, semmit ne tegyünk a szellőzőrácsra,
- a hűtő elhelyezése után, a beüzemelés előtt várjunk pár órát az áram alá helyezéssel,
- ha nagyon magas a lakás páratartalma, gondoskodjunk arról, hogy abban a helyiségben, ahol a hűtőt tartjuk, legyen páramentesítő, (ne sajnáljuk a szagelszívót-páraelszívót bekapcsolni a konyhában főzés közben).
A hűtő optimális belső hőmérsékletének biztosítása
A belső hőmérséklet emelkedésének kérdése már jóval összetettebb annál, mint, hogy hol lesz a hűtő helye a lakásban. Például kis alapterületű lakás, konyha esetén meg van kötve a kezünk, de a belső hőmérséklet fenntartása már tényleg csak tőlünk és az odafigyelésünktől függ.
A belső hőmérséklet emelkedését mindig a többlet meleg levegő okozza, amit a hűtő a működéséből adódóan lehűt, tehát több energiát fogyaszt. A levegőben pedig vízpára van, ami a hideg hatására lecsapódik és jég lesz belőle. A sok jég akár azt is eredményezi hogy nem hűt a hűtő!
Photo by JoaKu
A hűtő többletfogyasztását elkerülhetjük a következőkkel:
- vásárláskor ellenőrizzük, hogy rendesen záródik-e a hűtő ajtaja; többletfogyasztást és a mélyhűtő kritikus eljegesedését okozhatja a rosszul záródó ajtó,
- ugyancsak emiatt, a szállítás után, a kicsomagoláskor újból győződjünk meg arról, hogy út közben nem sérült-e meg az ajtó, vagy az ajtótömítés,
- rendszeresen ellenőrizzük, hogy jól zár, illetve szigetel az ajtó,
- a hűtő nem légkondicionáló, vagy éjjeli lámpa, a szükségesnél hosszabb ideig ne hagyjuk nyitva az ajtaját,
- a huzalpolcok (fém rácsok) a hűtő belsejében a levegő optimális keringését hivatottak szolgálni; ne takarjuk le szalvétával, papírtörölközővel, vagy műanyagtálcával még ha praktikusnak is tűnik, üvegpolcos hűténől beletervezték a polcokat is a keringetésbe,
- sose zsúfoljuk tele a hűtőt, főleg nem nyitott tetejű, meleg ételt tartalmazó edénnyel, dobozzal,
- az élelmiszerek párolgása, vagy a kívülről a hűtőtérbe jutó meleg levegő okozza a hűtőlemezek jegesedését; mivel a jégréteg szigetelő hatású, csökkenő teljesítmény mellett többletenergia-fogyasztással reagál a hűtő,
- szakszerű használat mellett is előfordulhat, hogy jegesedni kezd a hűtő; ebben az esetben, amennyiben a hátsó falon egyenletes a jégréteg, állítsuk kisebb fokozatra a hőszabályzót,
- a hűtő leolvasztása évente kétszer esedékes; leolvasztás után a hűtőt teljesen száraz állapotában üzemeljük be újra,
- használhatunk a hűtőtérben páramentesítő tasakot – ez kereskedelmi forgalomban is kapható- esetleg tehetünk egy kis tálkába sót vagy szilikongolyócskákat; ha ügyelünk arra, hogy mindig zárt edényben, dobozban tároljuk a hűtőben az élelmiszert, a szilikongolyócskák sem tudnak összekeveredni az étellel.
Frost vagy No Frost hűtő?
Akik úgy gondolják, hogy No Frost hűtő vásárlásával el-, meg-, és kikerülhetik a leolvasztás, illetve jegesedés problémáját, azok is kénytelenek idővel belátni, hogy ez a hiedelem nincs feltétlen összhangban a valósággal:
- az automata leolvasztású hűtők (és csak a hűtőszekrény, nem a mélyhűtő) valóban elvégzik a jégmentesítés folyamatát, a páratartalomra viszont figyelni kell,
- ha a nagymennyiségű pára ráfagy a No Frost hűtők légkeverőjének lapátjaira, azok nem lesznek képesek biztosítani a hűtőtér egyenletes hőelosztását, illetve az önleolvasztó funkciót,
- ha az pára-elvezető nyílás eltömődik a jégtől, akkor a No Frost hűtő is pont úgy eljegesedik, mint bármelyik másik típus,
- az optimális élettartam eléréséhez a No Frost hűtőt is szükséges leolvasztani időnként.
Végül egy jó tanács:
Célszerű a hűtő vásárlásakor megkötni a kiterjesztett garancia szerződést, hiszen elég gyakori, hogy még a jól karbantartott hűtőgépek is a gyártói garancia lejárta után hibásodnak meg. A kiterjesztett garancia azonban a gyártói garancián túl is érvényesíthető.
Ajánlott cikkek, ha nem hűt a hűtő:
Mi a leggyakoribb hiba és teendő ha nem hűt a hűtőnk?
Így kell szakszerűen leolvasztani a hűtőt.
No-Frost hűtők karbantartási alapjai.
No-Frost vagy hagyományos? Előnyök – hátrányok.
Utána jártunk a rejtélynek ami miatt nyáron leáll a hűtők egy része.